Ausztria, SzG3: szurdok

2012. október 26., péntek

Steinwandklamm, SzG3

Pernitz felett található (kb. 5 km-re) a Myrafälle Muggendorfban, ha még néhány száz m-t tovább megyünk É felé az országúton, akkor jobbra lekanyarodva eljuthatunk a Steinwandklamm-hoz. Ez egy viszonylag kis szurdok, de nagyon érdekes és szerintem érdemes megnézni. Viszonylag kihalt, ide csak azok jönnek, akik kifejezetten tudják hogy itt van és meg akarják nézni. Az országútról lekanyarodva kb. 5 km-t kell megtenni egy keskeny hegyi úton (jó minőségű!), majd az út tetőpontján balra kanyarodva leparkolhatunk a Gasthof Jagasitz-nél (kb. 100 m). Ez után vissza kell menni a leágazáshoz és ott balra kanyarodva folytatni az utat lefelé Steinwandgraben felé a sárga jelzésen. Amikor beérünk a faluba, balra kell kanyarodni a szurdok felé, pontos jelzések és információs tábla tájékoztat bennünket. Néhány száz métert kell egy patak partján a kék jelzés mentén menni, majd a szurdok bejáratához érünk. Mi a kék jelzésen mentünk végig, de aki szereti, annak érdemes a piros jelzés felé kanyarodni, az sokkal vadabb (létra, barlang, stb). Sajnos a feleségem éppen nem akart arrafelé menni, pedig általában rávehető az ilyenekre. Szerencsére azért nekünk sem kellett nélkülözni a szép részeket, mert ha felértünk a szurdok fölé, akkor balra kanyarodva mi is eljuthatunk a barlangos részhez (annak felső részéhez) és a Türkenloch nevű barlangon áthaladva kiérhetünk a tetőre. A barlang előtt gyönyörű kilátás van a szurdokra felülről. Innen indul a Rudolf Decker Steig és megy vissza a szurdokba a kék jelzéshez (ez a piros jelzésű út). Igazából innen kell indulni menni, mert egyirányú az út! Ha a barlanghoz akarunk visszatérni, akkor le kell menni a szurdokba és visszajönni az előbbi úton a barlang szájához. Ha kiértünk a barlangból, akkor kb 200 m-t kell gyalogolni az aszfaltos útig, majd vissza lehet sétálni a Gasthof Jagasitz-hez (balra). Ezt a túrát kényelmesen másfél óra alatt meg lehet tenni. Van egy hosszabb változat is, az kb. 4 órás út, de a legszebb rész maga a szurdok (az alsó bejáratnál elhelyezett táblán pontos tájékoztatás található).

Vissza a főoldalra (katalógus)

Steinwandklamm, Gasthof Jagasitz

Steinwandklamm, információs tábla

Steinwandklamm

Steinwandklamm, Türkenloch

Steinwandklamm, a Rudolf Decker út kiindulópontja

Steinwandklamm, Türkenloch

Steinwandklamm

Steinwandklamm, információs tábla

Vissza a főoldalra (katalógus)

Wienerbruck, Ötschergräben, SzG3

Most Ausztria egy olyan helyét mutatom be, amely álomszép (még osztrák szinten is). Kisebb nagyobb szurdokban, szakadékban sokan voltak már, de ez a rendszer kb. 30 km hosszú. Az osztrákok osztrák Grand Canyon-ként reklámozzák, ami egy kicsit túlzás, de ez az egyetlen ebben az ügyben. Nagyon kevés magyar ismeri ezt a helyet, pedig elhelyezése ezt nem teszi indokolttá, ugyanis Mariazelltől csak kb. 20 km-re van északra. Erről az oldalról két helyen lehet bemenni a szakadékba, Mi Wienerbruck felől hatolunk be. Át kell menni a mariazelli vasút sínén, majd rögtön a parkolóba le kell tenni a kocsit. Ez után a tó mellett baloldalon, egy aszfaltúton megyünk tovább. Kb. 300 m-re az aszfaltút egy zárt területre megy tovább. Itt balra kell fordulni. Fontos: ne a balra menő aszfalt úton menjünk tovább, hanem a patak bal partján lévő turistaúton (sok keresgélést takarítunk meg vele). Itt az út sokáig alig lejt, vagy vízszintes, azonban egy idő után (miután egy kitett, elég magasan fekvő járdán átmentünk) hirtelen lejteni kezd és masszívan megy lefelé a hasadékba (itt fordul elő az a helyzet, hogy először lefelé kell menni és a végén felfelé. Mivel elég meredek az út, ezt be kell kalkulálni, jó nordic walking alkalom). Több sziklába vájt alagúton is átmegyünk. Amint leértünk a hasadékba, kezdődik a csoda. Javaslom, hogy először balra menjünk, folyásiránnyal szemben. Innentől kezdve már nem nehéz az út, mivel gyakorlatilag vízszintes, kisebb hullámzással. A sziklába vájt folyómeder egyszerűen pazar. Vízesések, források minden irányból. Néhol szilárd talajon, de a legtöbbször a sziklára épített járdán kell menni. Vigyázat: Itt nincs korlát, tériszonyosok gondolják át, hogy bírni fogják-e. Néhol a sziklába vájt ösvény csak fél méter széles, 10 m magasan, korlát nélkül. Mi végül is a legnagyobb vízesésig mentünk, ez a Mirafalle. Kb 50 m magas és teljesen függőlegesen zuhan le. 2 napot töltöttünk a szakadékban, mert egy nap kevés lett volna (további képek a webcím linkjében). Mi a 2. napon egy másik úton mentünk be, ez kevésbé nehéz, de kevésbé látványos is, viszont ott tudtuk folytatni, ahol az 1. napon abbahagytuk. Ha valakit érdekel, megírom neki. A szakadékrendszer május 1-vel nyit. A közepe táján uzsonnázó hely (az asztalokat csak az ott fogyasztók használhatják!), viszont van meleg és hidegkonyha. Ami viszont érdekes (ellentétben az itthoni éttermi árakkal, amit egy ilyen helyen alkalmaznának), hogy gyakorlatilag ugyanaz, mint a normál helyeken. Pedig aki idejön (főleg a 2. útvonalon), láthatja, hogy az ellátmányt behozni ide nagyon komplikált és hosszadalmas (és költséges). Ezt a helyet egyszerűen nem lehet kihagyni!!!!!!

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

Ötschergräben

Ötschergräben (+ Éva)

Ötschergräben

Vissza a főoldalra (katalógus)