Ausztria, SzG3

2012. október 29., hétfő

Kornberg, Schloß Kornberg (Bardeau kastély), SzG3

A mai napon (2012. 10. 28.) elég sok mindent meg tudtam nézni, bár az idő igen ocsmány volt, ideálisnak a fényképezésre még a legjobb jóindulattal sem lehetett mondani. Eső, hó, köd, felhő, minden amitől egy fotós (ha annak mondhatom magamat) hideglelést kap. Pedig igen szép témákat találtam. Miután a nap végére már viszonylag jó idő lett, ezért az utolsó előtti hellyel kezdem a legújabb beszámolókat.
Ez a Kornbergben található Schloß Kornberg. A kastély eredete jó régi időre tehető, már 1284-ben említették. A XVI.-XVII. századokban a hadi várból fokozatosan átalakították lakó kastéllyá. 1871-ben történt az utolsó tulajdonosváltás, Counts of Bardeau (Bardeau család) szerezte meg, most is ott laknak. E miatt csak az udvarra lehet bemenni, ott étterem, különféle iparművészeti boltok, konferenciaterem, vinotéka található. A szép reneszánsz udvar minden estre nagyon látványos. Az viszont megállapítható, hogy mint rendezvényközpont nagyon jól működik (a viszonylag rossz idő ellenére is nagyon sokan voltak): van lovascentrum, házasságkötő terem, sokan jöttek vásárolni a boltokba, az étterem is tele volt, stb. Az egyértelmű, hogy a környék találkahelye, ahol sok mindent lehet csinálni (a kastély látogatást kivéve).

Vissza a főoldalra (katalógus)

Schloß Kornberg (Bardeau kastély)

Vissza a főoldalra (katalógus)

2012. október 26., péntek

Pertlstein, Schloß Bertholdstein, SzG3

Ez egy újabb olyan hely, amit nem érdemes felvenni a turisztikai célpontok közé, mivel ez is magánkastély, ráadásul elég bonyolult az idejutás. Pedig igen érdekes hely lenne, állítólag az egyik leghosszabb kastély Európában (ez persze önmagában még nem tenné érdekessé), de az a pár kép, ami az interneten fellelhető és a belső udvari részeket mutatja, tényleg nagyon szép lehet. Akinek van éppen 3.180.000 eurója (2012), az megveheti és megnézheti belülről is, mert éppen eladó. Na itt vesztettem el a kedvemet az osztrák kastélyok iránti érdeklődésemet (valószínűleg csak ideiglenesen).

Vissza a főoldalra (katalógus)

Pertlstein, Schloß Bertholdstein

Vissza a főoldalra (katalógus)

Steinwandklamm, SzG3

Pernitz felett található (kb. 5 km-re) a Myrafälle Muggendorfban, ha még néhány száz m-t tovább megyünk É felé az országúton, akkor jobbra lekanyarodva eljuthatunk a Steinwandklamm-hoz. Ez egy viszonylag kis szurdok, de nagyon érdekes és szerintem érdemes megnézni. Viszonylag kihalt, ide csak azok jönnek, akik kifejezetten tudják hogy itt van és meg akarják nézni. Az országútról lekanyarodva kb. 5 km-t kell megtenni egy keskeny hegyi úton (jó minőségű!), majd az út tetőpontján balra kanyarodva leparkolhatunk a Gasthof Jagasitz-nél (kb. 100 m). Ez után vissza kell menni a leágazáshoz és ott balra kanyarodva folytatni az utat lefelé Steinwandgraben felé a sárga jelzésen. Amikor beérünk a faluba, balra kell kanyarodni a szurdok felé, pontos jelzések és információs tábla tájékoztat bennünket. Néhány száz métert kell egy patak partján a kék jelzés mentén menni, majd a szurdok bejáratához érünk. Mi a kék jelzésen mentünk végig, de aki szereti, annak érdemes a piros jelzés felé kanyarodni, az sokkal vadabb (létra, barlang, stb). Sajnos a feleségem éppen nem akart arrafelé menni, pedig általában rávehető az ilyenekre. Szerencsére azért nekünk sem kellett nélkülözni a szép részeket, mert ha felértünk a szurdok fölé, akkor balra kanyarodva mi is eljuthatunk a barlangos részhez (annak felső részéhez) és a Türkenloch nevű barlangon áthaladva kiérhetünk a tetőre. A barlang előtt gyönyörű kilátás van a szurdokra felülről. Innen indul a Rudolf Decker Steig és megy vissza a szurdokba a kék jelzéshez (ez a piros jelzésű út). Igazából innen kell indulni menni, mert egyirányú az út! Ha a barlanghoz akarunk visszatérni, akkor le kell menni a szurdokba és visszajönni az előbbi úton a barlang szájához. Ha kiértünk a barlangból, akkor kb 200 m-t kell gyalogolni az aszfaltos útig, majd vissza lehet sétálni a Gasthof Jagasitz-hez (balra). Ezt a túrát kényelmesen másfél óra alatt meg lehet tenni. Van egy hosszabb változat is, az kb. 4 órás út, de a legszebb rész maga a szurdok (az alsó bejáratnál elhelyezett táblán pontos tájékoztatás található).

Vissza a főoldalra (katalógus)

Steinwandklamm, Gasthof Jagasitz

Steinwandklamm, információs tábla

Steinwandklamm

Steinwandklamm, Türkenloch

Steinwandklamm, a Rudolf Decker út kiindulópontja

Steinwandklamm, Türkenloch

Steinwandklamm

Steinwandklamm, információs tábla

Vissza a főoldalra (katalógus)

Weißenkirchen in der Wachau, SzG3

Ha éppen a Wachauban járunk, amit miért ne tennénk meg, hiszen az osztrák Duna-szakasz legszebb része, akkor szinte minden bokorban találunk valami látnivalót. Egyik ilyen hely Weißenkirchen. Egy látnivalója van, de az igen szép. Ez az erődtemplom. Kb. a 14. századtól eredeztetik a templomot, erődszerűsége abból adódik, hogy a törökök elleni védelmet is bekalkulálták a kialakításába. A templomhoz egy fedett lépcsősoron jutunk fel. A templom is szép, érdemes megnézni.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Weißenkirchen in der Wachau

Vissza a főoldalra (katalógus)

Wienerbruck, Ötschergräben, SzG3

Most Ausztria egy olyan helyét mutatom be, amely álomszép (még osztrák szinten is). Kisebb nagyobb szurdokban, szakadékban sokan voltak már, de ez a rendszer kb. 30 km hosszú. Az osztrákok osztrák Grand Canyon-ként reklámozzák, ami egy kicsit túlzás, de ez az egyetlen ebben az ügyben. Nagyon kevés magyar ismeri ezt a helyet, pedig elhelyezése ezt nem teszi indokolttá, ugyanis Mariazelltől csak kb. 20 km-re van északra. Erről az oldalról két helyen lehet bemenni a szakadékba, Mi Wienerbruck felől hatolunk be. Át kell menni a mariazelli vasút sínén, majd rögtön a parkolóba le kell tenni a kocsit. Ez után a tó mellett baloldalon, egy aszfaltúton megyünk tovább. Kb. 300 m-re az aszfaltút egy zárt területre megy tovább. Itt balra kell fordulni. Fontos: ne a balra menő aszfalt úton menjünk tovább, hanem a patak bal partján lévő turistaúton (sok keresgélést takarítunk meg vele). Itt az út sokáig alig lejt, vagy vízszintes, azonban egy idő után (miután egy kitett, elég magasan fekvő járdán átmentünk) hirtelen lejteni kezd és masszívan megy lefelé a hasadékba (itt fordul elő az a helyzet, hogy először lefelé kell menni és a végén felfelé. Mivel elég meredek az út, ezt be kell kalkulálni, jó nordic walking alkalom). Több sziklába vájt alagúton is átmegyünk. Amint leértünk a hasadékba, kezdődik a csoda. Javaslom, hogy először balra menjünk, folyásiránnyal szemben. Innentől kezdve már nem nehéz az út, mivel gyakorlatilag vízszintes, kisebb hullámzással. A sziklába vájt folyómeder egyszerűen pazar. Vízesések, források minden irányból. Néhol szilárd talajon, de a legtöbbször a sziklára épített járdán kell menni. Vigyázat: Itt nincs korlát, tériszonyosok gondolják át, hogy bírni fogják-e. Néhol a sziklába vájt ösvény csak fél méter széles, 10 m magasan, korlát nélkül. Mi végül is a legnagyobb vízesésig mentünk, ez a Mirafalle. Kb 50 m magas és teljesen függőlegesen zuhan le. 2 napot töltöttünk a szakadékban, mert egy nap kevés lett volna (további képek a webcím linkjében). Mi a 2. napon egy másik úton mentünk be, ez kevésbé nehéz, de kevésbé látványos is, viszont ott tudtuk folytatni, ahol az 1. napon abbahagytuk. Ha valakit érdekel, megírom neki. A szakadékrendszer május 1-vel nyit. A közepe táján uzsonnázó hely (az asztalokat csak az ott fogyasztók használhatják!), viszont van meleg és hidegkonyha. Ami viszont érdekes (ellentétben az itthoni éttermi árakkal, amit egy ilyen helyen alkalmaznának), hogy gyakorlatilag ugyanaz, mint a normál helyeken. Pedig aki idejön (főleg a 2. útvonalon), láthatja, hogy az ellátmányt behozni ide nagyon komplikált és hosszadalmas (és költséges). Ezt a helyet egyszerűen nem lehet kihagyni!!!!!!

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

Ötschergräben

Ötschergräben (+ Éva)

Ötschergräben

Vissza a főoldalra (katalógus)

Wachau, SzG3

Most csak néhány fényképet csatolok a helyhez, mert a többit az adott konkrét helyen lehet majd látni. Itt most a Wachauról szeretnék néhány szót szólni. Ez az osztrák Duna-szakasz legszebbnek tartott része. Bécstől csak egy ugrás, majdnem végig megy odáig egy S út (2x2 sávos). Az egyik jellegzetessége a képen látható teraszos szőlőművelés. Kiváló a boruk (borok!!). Ahol nem termelnek szőlőt, ott sárgabarackfa van. Tavasszal az egész Wachau virágba borul a sárgabarackfa virágzásakor. Erre egy egész iparágat építettek ki, minden, amit a barackból elő lehet állítani azt elő is állítják (pálinka (snapsz), likőr, lekvár, stb). Abszolút első osztályú áruk. Ebből a két dologból és a turizmusból kiválóan megélnek. A Duna mindkét oldalán kiváló kerékpárút. A kerékpárút mentén sok, kifejezetten a kerékpárosokra specializálódott panzió (javítóműhely, kerékpárosoknak való dús reggeli) van. Az itteni osztrákok talán még az országos átlagnál is kedvesebbek. Halat sütnek sok helyen (nem vagyok egy nagy halevő, de el kellett ismernem, eszméletlen finom volt). Helyi specialitás a laberl, ez egy zsemle féle, nagyon finom, a Wachauban mindenhol kapható. Itt minden a vendégért van és ezt szó szerint kell érteni!

Vissza a főoldalra (katalógus)

szőlővel borított hegyoldal a Wachauban

Göttweig, az apátság

Dürnstein

Schönbühel an der Donau

Krems

Weißenkirchen

Melk, az apátság

tipikus wachaui táj kora tavasszal

Vissza a főoldalra (katalógus)

Schönbühel an der Donau, a kastély, SzG3

Ez egy régi adósságom, hogy még nem tettem fel, de a látványon kívül egyébként sem lehet semmire menni ezzel a kastéllyal, mert magántulajdon és nem látogatható.
Ez a Duna Wachau-i szakaszának talán legimpozánsabb vára, osztrák statisztikák szerint az egyik legfényképezettebb vár. Sajnos egy baja van, magántulajdonban van és nem látogatható. A kastély éppen hogy megmenekült, az 1900-es évek elejére teljesen romossá vált, a II. világháború után elkobozták, 1955-ben! az oroszok elfoglalták, mielőtt a Seilern-Aspang család visszakapta volna. Ma a család tulajdonában van a vár.
Mi is csak kívülről tudtuk megnézni

Vissza a főoldalra (katalógus)

Schönbühel an der Donau, a kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)