A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rába. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rába. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 3., szombat

Feldbach, SzG3


A Grácba menő főúton található Feldbach, amelyet a honlapjuk úgy reklámoz, mint a környék nagy bevásárló központja. Azt tényleg el lehet mondani, hogy gyakorlatilag az egész belváros egy nagy bevásárló utca, a külső részek meg tele vannak nagy áruházakkal. Ettől egy kicsit kaotikusnak tűnik (nekem Fürstenfeld jobban tetszett). Lehet, hogy ezek a belvárosi házak műemlékek, de a földszintjüket szinte kivétel nélkül elfoglalják az üzletek. Itt még a főtér is egy nagy parkoló, máshol ilyen helyre csak kevés kocsit engednek be, vagy mélygarázsba terelik azokat. Na erről ennyit. A belvárosi részlegérdekesebb része a plébánia templom mögött található Tabor. Mint azt már korábban írtam (Schloß Tabor) a Tabor egy általános fogalom erre felé. Itt konkrétan a plébánia templom köré épített kis falu, kifelé várfalszerű építmény, befelé kis helyiségek, kamrák, stb., a menekülő népeknek itt volt saját kis tulajdonuk, ahol vész esetén elhelyezhették saját családjukat, vagyonukat. Több esetben is csak így menekültek meg, a város gyakorlatilag porig égett, csak a Tabor-t nem tudták elfoglalni. Az egész kialakítás nagyon emlékeztet az erdélyi erődtemplomokra. A plébánia templom mellett van egy érdekes óratorony, modern és igen színes díszítésű. A belvárosban sok szökőkút is található, figyelemre méltó még a Városháza épülete is. Aki egy jót akar vásárolni, annak biztosan jó hely.

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Városháza

 a plébánia templom
  a plébánia templom
  a plébánia templom
 a plébánia templom
a plébánia templom
az óratorony
 Tabor
Tabor
 Tabor
 Tabor
 Tabor
 Tabor
tűzoltó múzeum a Taborban
Tabor
Tabor
a Tabor külső hátfala
a Zeneiskola
szökőkút a Zeneiskola előtt
 szökőkút a Főtéren
szökőkút a Főtéren
  szökőkút a Főtéren
csurgó a Főtéren

Időközben ismét erre jártam és megnéztem a Rába folyót, ahogy a város mellett elfolyik (ez kellett a Rába blogomhoz). Ismét azt tapasztaltam (persze tudom, hogy az akaraton kívül jó sok pénz is kell hozzá), hogy a sógorok igencsak tesznek a szép környezetért. Itt is az történt, hogy egy viszonylag rövid szakaszon úgy alakították át a Rába medrét és környezetét, hogy egyszerűen jó ide jönni. Van itt kerékpár híd, kis skywalker, mesterséges sziget, zúgók, stb. Egyszerűen jó itt lenni.

a Rába Feldbachnál
 a Rába Feldbachnál
a Rába Feldbachnál
a Rába Feldbachnál
a Rába Feldbachnál
a Rába Feldbachnál
a Rába Feldbachnál
 a Rába Feldbachnál
a Rába Feldbachnál
a Rába Feldbachnál

Vissza a főoldalra (katalógus)

2012. szeptember 27., csütörtök

Fehring, a Berghofer féle gabona- és olajmalom, SzG3


Ausztriában sok példát lehet találni arra, hogy még az olyan kis folyót is, mint a Rába, be lehet fogni a termelésbe. Itt konkrétan egy hagyományos gabona és egy olajmalom (nálunk inkább olajütőnek nevezik) kombinációjáról van szó, de a leírások szerint van áramtermelő funkciója is. Tényleg 3 az 1-ben!
Nem kell bemenni a városkába, hanem a főútról lekanyarodva a vasútállomás felé kell venni az utunkat. Nem lehet eltéveszteni. A malom nem csak magából a malomból áll, hanem a hozzátartozó gát és zsiliprendszerből. Amikor ott voltam, a molnár éppen szabályozott valamit a vízállással, majd megnyitotta az olajütőhöz vezető zsilipet, ami beindította a szerkezetet. A képeken is látszik, nem mai gyerek az egész, de kitűnően működött, klasszikus hevederes transzmisszióval. A tulajdonos kedvesen megengedte, hogy fényképezzek, ezért tudtam beltéri képeket is csinálni. Kár, hogy nem volt nálam a nagy gépem, azzal jó kis videót tudtam volna csinálni a berendezésről (jó hangos is volt). 
A malomban egyébkén nem csak múzeum van, hanem ajándékbolt is, itt elsősorban a helyi termékeket lehet megvenni.
Még néhány szó a duzzasztó rendszerről. Ahogy most körülnéztem egy kicsit részletesebben, mint egy normális nyári nagy kiránduláshoz képest, amikor végig rohanja az ember a nagyobb látnivalókat, most egy kicsit jobban el tudtam merülni a részletekben is. Azt láttam, hogy a sógorok egészen másképpen gondolkodnak az árvíz védelemről, mint mi. Nincsenek gátrendszerek a folyók mellett (e miatt is lehet szépen a partokon sétálni, mivel a víz csak 0,5 - 1 m-el van csak alattunk), mégis valahogy megoldják a tavaszi nagy árvizek levezetését (pedig a hegyekből jöhet rendesen a víz), igaz, minden helyen van duzzasztómű, amire vagy malom, vagy vízi-erőmű telepedett és ezek révén eregetik le a tavaszi nagy vizeket. És biztos, hogy jól működik, mert a partra már a faluk és a városok is rátelepednek, közvetlen kijárattal a házaktól a folyóra és nem egy nagy gát mögött lapulva, 0 kilátással és kapcsolattal a folyóra Ha nem működne jól a rendszer, akkor ezek a házak minden évben elöntésre kerülnének és senki nem lakna ott. Valamit tudnak, amit mi nem, vagy nem akarunk. Így sokkal esztétikusabbak és élhetőbbek a folyópartok, mint gátak közé szorítva.

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Berghofer féle gabona- és olajmalom
a Berghofer féle gabona- és olajmalom duzzasztógátja
a Berghofer féle gabona- és olajmalom duzzasztógátja
a Berghofer féle gabona- és olajmalom
a Berghofer féle gabona- és olajmalom
a Berghofer féle gabona- és olajmalom duzzasztógátja
a Berghofer féle gabona- és olajmalom duzzasztógátja
a Berghofer féle gabona- és olajmalom
a Berghofer féle gabona- és olajmalom
a Berghofer féle gabona- és olajmalom
a Rába Fehringnél

Vissza a főoldalra (katalógus)